Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Malabári pinty

2007.12.27

Malabári pinty

                                           

Nagyon hasonlít az ezüstcsőrű pintyre. Egyes szakemberek szerint nem is indokolt a külön fajba történő sorolása, ugyanis tény, hogy az ezüstcsőrű pinttyel történt keresztezésből származó utódok mindannyian termékenyek, tovább szaporíthatók. A legjellegzetesebb, legszembetűnőbb különbség a két faj között, hogy a malabári pinty deréktája és felső farokfedői fehérek (az ezüstcsőrűé fekete), csőrének felső kávája inkább feketés, mint ólomszürke. A nemeket is csak a hím éneke alapján lehet megkülönböztetni, ami igen gondos megfigyelést igényel. Kecses mozgású, igénytelen szobamadár, a hím halk éneke kellemesnek mondható, ezért egyszerű tollazata ellenére a madárkedvelők szívesen tartják. Békés természetű madár, mind fajtársaival, mind a rokon fajokkal jól összefér még költés idején is. Költés céljára egyaránt használhatunk zárt vagy félig nyitott odút, bőséges fészekanyaggal. A tojásokon mindkét szülő felváltva kotlik. A kikelt fiókákat nagy buzgalommal etetik, a kicsik 11-12 nap után bújnak ki a tojásból. Ilyenkor elengedhetetlenül szükséges a lágyeleség és a csíráztatott magvak etetése. Ne feledkezzünk meg a csontképződéshez szükséges ásványi anyagokról sem. Ha a fiókák elérték a háromhetes kort, elhagyják a fészket, de 8-10 nap még, amíg megtanulnak önállóan táplálkozni. A szülők szorgalmasan gondoskodnak a kirepült fiókákról is. Csak akkor szabad elválasztani őket a szülőktől, ha meggyőződtünk arról, hogy képesek egyedül is enni. Elválasztás után még 1-2 hétig adjunk nekik lágyeleséget is mindennap