Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit egyen a macska?

2007.12.27

Mit egyen a macska?

 

                 Az alapvető tápanyagok, fehérje, szénhidrát, zsír közül a macska számára

       a fehérje a legfontosabb.

                Zsírigénye kicsi, a zsír részesedése az eleségében ne haladja meg a 15%-ot,

       mert hasmenéshez vezet. Szénhidrátigénye gyakorlatilag nincs a macskának,

       az esetenként elfogyasztott rizs, keksz stb. nélkül meglenne. A főzelékfélében

       levő rost a jóllakottság érzését fokozza.

               Amikor a macska még egerészésből élt, az egeret 1-2 roppantás után egész-

       ben nyelte le. Az egér pontosan abban az arányban tartalmazza a tápanyagokat

       (mész, foszfor), mint amilyen arányban arra a macskának szüksége van. A

       macska táplálkozási igényeit jól ismerik az állati tápszereket gyártó szakemberek

       is, és termékeiket ennek megfelelően készítik.

               A kölyköket fiatal korban kell rászoktatni a sokoldalú takarmányozásra,

       4-5 hónapos korig kialakul az ízlésük, amin később már nagyon nehéz változ-

       tatni.

               A csak csont nélküli színhúson felnevelt állatok biztosan görbe lábúak,

        púpos hátúak lesznek, vagyis kialakul az a betegség, amit angolkórnak hívunk.

        Az angolkór kialakulásának oka a takarmány ásványianyag-hiánya. Ezek az

        ásványi anyagok (kalcium, foszfor) a csontban, vagy az annak megfelelő ásványi

        anyagokat tartalmazó takarmánykiegészítőkben vannak. Tehát vagy csontos

        húsokat (nem csontot!) etessünk, vagy a színhúshoz kell a megfelelő takarmány-

        kiegészítőket 2-3%-ban keverni. A természetes körülményeket jobban megkö-

        zelíti, ha csontos húsokat adunk, elsősorban csirkenyakat, csirkeszárnyat, far-

        hátat, kevés májjal kiegészítve. A csirkéket olyan fiatalon vágják, hogy csontjuk

        viszonylag puha, nem törik szilánkosan és nem jelent veszélyt a macska szá-

        mára. Kivételt képeznek az öreg tyúkok és más baromfik, pl. öreg fácánok

        szilánkosan törő csöves csontjai és a mellcsont.

               A csontos csirkehús etetése a fogazat karbantartása miatt is előnyös, ha

        a fogakat foglalkoztatjuk, nem alakulhat ki fogkövesség és fiatalkori fogmeder-

        sorvadás, az ínygyulladás is ritkább. Tönkremegy a fogazat apróra vágott húsok,

       darabolt vese huzamosabb ideig tartó etetése után. Ilyen eleséget csak öreg

       és már rossz fogazatú állatoknak adjunk.

              A csirke- és marhahúst (utóbbit takarmánykiegészítőkkel) etethetjük

        nyersen is, ellentétben a sertéshússal. A sertések húsa tartalmazhatja az

        Aujeszky-féle betegség vírusát, mely az emberre teljesen veszélytelen, de a

        macskára és egyéb húsevőkre komoly fenyegetést jelent. Sertéshúst és belső-

        ségeket csak megfőzve adhatunk.

              Az éppen elválasztott (12 hetes) kölykök még nem tudják a csontos eleséget

        teljes egészében szétrágni, de nem árt, ha gyakorlatoznak vele. Nekik a csont

        nélküli húsokhoz mindig keverjünk finoman porított ásványianyag-tartalmú

        takarmánykiegészítőket, amellett, hogy más ételeket (főzelékek, húsos bébi-

        ételek, tojássárgája, túró, tészta, 1-1 májdarab) is kaphatnak. A fiatal állato-

        kat naponta 3-szor, a 6-7 hónaposokat kétszer, a 10-11 hónapos kortól fel-

        felé, azaz a felnőtt állatokat naponta egyszer etessük, hetente egy koplalónap

        beiktatásával. Az etetések gyérítésére az állatok rendszerint önként beállnak.

        Az ételmaradékot 15-20 perc múlva távolítsuk el, és mossuk tisztára az

        edényt. A fiatal állatokat mindig lakassuk jól, felmőtteknek általában elegendő,

        ha testtömegkilogrammonként 5-7 dkg eleséget adunk, ennél többet kell azon-

        ban adni a vemhes és szoptatós nőstényeknek, és az etetések számát is fel kell

        emelni. Mindig jussanak hozzá friss vízhez.

                A macska konyhasóigénye kicsi, 0,5-1,0% elegendő. Amit mi sósnak érzünk,

        az a macskának már sok. A téliszalámi nemcsak túlságosan sós, hanem borsos is,

        a hurkához és a disznósajthoz hasonlóan. Szerencsére a macska könnyen hány,

        és meg tud szabadulni ezektől a számára túlságosan fűszeres ételektől.

        Gyakori látvány, hogy a macskák elfogyasztják a füvet és a csíráztatott gabo-

        namagokat. A jelenség magyarázatát nem ismerjük pontosan, feltehetőleg a

        zsákmányállatok szőrét és tollát kívánják ezzel pótolni.

                Az eleség legyen kézmeleg, langyos, a hűtőszekrényben tárolt adagokat

         melegítsük fel. Forró ételekhez sem nyúl a macska.

              Idős állatok temperamentuma csökken és hajlamosak a zsírfelhalmozásra,

         főleg a has alján látunk lelógó zsírpárnákat. Nekik szintén kevesebb élelem

         jár, a felnőttadagokat 10-15%-kal csökkentve megelőzhető az elhízásuk, és

         ezzel a szív és az izületek túlterhelése. A kövér állatok rövidebb ideig élnek,

        akárcsak a kövér emberek.

              Jelentős azoknak a macskáknak a száma, amelyek a tejtől hasmenést

         kapnak. Az ok abban rejlik, hogy a legtöbb macska elveszti a kölyökkorban

         meglevő képességét a tejcukor lebontásához. Az emésztetlen tejcukor bak-

         tériumos bomláson megy keresztül a bélben, a lebomló anyagcseretermékek

         izgatják a belet, a tartalom gyors továbbítására serkentik. A tehéntej egyéb-

         ként is jóval több (3,5-4%) tejcukrot tartalmaz, mint az anyamacska teje,

         amihez a kölykök hozzászoktak. A tehéntejen felnevelt kölykökön a magas

         tejcukorszint a szemlencsében is elhomályosodást, hályogot okozhat.

         Kölykök felnevelésére lehetőleg erre a célra gyártott tápszereket használjunk,

         és csak kevés tehéntejet adjunk.

 

            MIT NE ADJUNK ENNI A MACSKÁNAK:

                   - cukrot (emésztési zavar),

                   - terjedelmes marhainat, bőnyét (nyelőcső-eltömődés),

                   - túl sok tehéntejet (hasmenés),

                   - nyers sertéshúst és belsőséget (Aujeszky-féle betegség),

                   - túl sok májat (A-vitamin-túladagolás),

                   - fűszeres, sós ételeket (gyomorhurut),

                   - fagyott húsokat (gyomorgyulladás, hasmenés),

                   - műanyag héjú húsárút, szalámivéget ( bélelzáródás).