Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Betegségek

2007.12.26

Ebben a fejezetben csak a fontosabbnak tartott betegségekről  írok. 

       Természetesen ezeken kívül még számos betegség előfordulhat.

 

              MACSKALEUKOZIS (FELV): 

        Vírus által okozott fertőzés, nagyon hosszú a lappangási ideje. Sok fertőzött

       állatban évekig is eltarthat, mire valamilyen tünet kialakul. A kór okozója

       vérrel és nyállal terjed, főleg az egymással történő verekedések alkalmával,

       de gyakori a nemi úton történő terjedés is.

         A fertőzött anyák kölykei már fertőzötten jönnek a világra. Ilyenkor a 

       tünetek jóval hamarabb mutatkoznak. Legalapvetőbb kártékony hatása

       az, hogy gyengíti az  immunrendszert. A FELV-fertőzés nagyon sok idősebb

       kori daganatos elváltozás kiváltója. Gyakran fordul elő más virusos fertő-

       zéssel, különösen a FIV-vel egyidejüleg. A  fertőzöttség a vérből mutatható ki.

          Többször alkalmazott védőoltással megelőzhető. Az alapvédettség kialakítá-

       sához  1-1 hónapos különbséggel legalább 2-szer, de inkább 3-szor célszerű

       oltani, majd évente kell ismételni.

    

                  A MACSKÁK IMMUNHIÁNYOS BETEGSÉGE (FIV): 

              A FIV szinténvírusos eredetű betegség. Itt is évekig eltarthat a lappangó

          stádium és a tünetek az idősödő (8-10 éves) állatokban alakulnak ki. A

          fertőződés és a tünetek megjelenése közötti években az állatok teljesen

          egészségesnek tünnek. A FIV főleg karmolások, verekedések útján

          terjed. Talán éppen ezért a kandurokban gyakoribb az előfordulása.

              A betegség gyanúja vérvizsgálattal igazolható. Sajnos nincs ellene

          védőoltás.

              

 

 

 
   

                     FERTŐZŐ HASHÁRTYAGYULLADÁS (FIP): 

                Ezt a betegséget is vírus okozza. A neve alapján csak a hasüregben

          számíthatnánk előfordulására, ennek ellenére más testüregben is

          gyakran alakulnak ki elváltozások. A betegség fő jellemzője, hogy a

          nagyobb testüregekben cseppenként gyülik össze a váladék. Ha a

          hasüregben gyülik össze a váladék, akkor a macskának feltűnően nagy

          hasa lesz (mintha terhes lenne).

              Ha a mellüregben akkor a nehezedő légzés a jellemző. Amikor a

          tünetek megjelennek,  pár hét alatt elpusztulnak a betegek. A betegség

          gyógyíthatatlan.                        

              A fertőzöttség vérből kimutatható. A betegség megelőzésére nazális

          vakcinát alkalmaznak (nem injekcióban kapja az állat az oltást, hanem

          az orrába kell csepegtetni a vakcinát). Ennek használata különösen

          macskatenyészetekben indokolt, és ott ahol már előfordult ilyen betegség

          korábban.

 

 

 

 
   

               MACSKÁK FERTŐZŐ BÉLGYULLADÁSA (panleukopénia): 

                Ez a fertőző betegség has menéssel, hányással, kiszáradással és erős

           leukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése vérben) jár.

                A vírus a beteg macskákból főként  a bélsárral és egyéb váladékok-                           

           kal ürül. A fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével jár. A lappangási

           idő 4-5 nap. Heveny esetekben magas láz, gyakori hányás, majd hasmenés,

           és ezek  következményeképpen kiszáradás alakul ki.  

               A betegség a macskák vakcinázásával megelőzhető.

 

 

 

 
   

                     MACSKÁK CALICIVIRUS OKOZTA NÁTHÁJA: 

               A macskák heveny lefolyású, náthás tünetekkel, a szájnyálkahártya

           gyulladásával és kifekélyesedésével járó betegség.

               A macskák közvetlen érintkezéssel, illetve nyál útján a légutakon

           vagy szájon át fertőződnek. A fertőzött macskák a garatüregükben 

           hónapokig hordozzák a vírust.

               Először az állatok étvágytalanok, kedvetlenek, majd később nyálza-

          nak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyásuk van. Az állatok egy ré-

          szében tüdőgyulladás is kialakul. A betegség megelőzésére kombinált 

          oltóanyagok vannak, amelyeket két alkalommal néhány hetes különb-

          séggel egymás után injekcióban beadva, egy évig tartó védettség érhe-

          tő el. A vakcinázást évente egyszer megismételve a védettség tartóssá

          tehető.

 

 

 

 
   

                      VESZETTSÉG: 

               A veszettség heveny, ritka kivételtől eltekintve halálos lefolyású,

          vírus okozta agy- és gerincvelőgyulladásban megnyilvánuló betegség.

          A betegség vírusát a beteg állatok főleg a nyálukkal ürítik. A lappangási

          idő eléggé változó, 2-8 hét körül. Macskákban többnyire dühöngő ve-

         szettség alakul ki. Először az állat félénk, tompult, étvágya szeszélyes

         és esetleg nyálzik. Ezt követi a fokozott ingerlékenység szakasza,

         amikor az állat támadóvá válik. Rövidesen az állat nem tud nyelni,

         kancsalság jelentkezik, de a végső szakaszban a törzs- és a végtagizmok

         is megbénulnak. A beteg állkapcsa lóg, a szájából nyál csurog majd

         elerőtlenedve elfekszik, és a tünetek kezdetétől számított 2-4 nap alatt

         elhullik.

           A veszettség ellen oltóanyagot használnak, amit évente kell ismételni.

 

 

 

 

 
   

                   AUJESZKY-FÉLE BETEGSÉG       

               A betegség a vírust tartalmazó nyers sertéshús és belsőségek etetése

         útján terjed. A beteg macskák megszakítás nélkül fájdalmasan nyávognak,

         pupilláik nem egyformán tágak, egyik szűk, másik kerekre nyitott, nyálzanak

         a nyelésben részt vevő idegek bénulása miatt. Izomgörcsök jelentkezése

         mellett pusztulnak el. A betegséget a tünetek alapján biztosan diagnosztizálni

         tudják az állatorvosok, és nem szabad a beteg macskát szenvedni hagyni,

         hanem el kell altatni, mivel meggyógyítani nem lehet. Megelőző oltásra is

         van lehetőség. Legbiztosabb védekezési mód azonban a nyers disznóhús

         kiiktatása.

         

 

            FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉG (Haemobartonellosis)

              Kórokozója a vörösvértestek felületéhez tapad és szétesésüket okozza.

        Bolhák és egyéb vérszívók vesznek részt terjesztésében. Gyakran sebzéssel

        járó veszekedés, karmolás útján terjed. 1-2 hét lappangási idő után lázas és

        láztalan napok váltják egymást. A betegek a vérszegénységtől fáradékonyak,

        sápadtak, később sárgaság is jelentkezhet. A biztos megállapítás csak labora-

        tóriumi vérvizsgálattal lehetséges. A betegség gyógyítható, speciális gyógyszere

        van, mely a kórokozókat elpusztítja, ha vénába fecskendezik.