Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Allergia a kutyáknál

2007.12.26

Allergia a kutyáknál


Az élő szervezet, ha számára idegen anyaggal, más néven antigénnel találkozik, ideális körülmények között védekező reakciói révén leküzdi azt. Ebben a folyamatban immunitásra tesz szert, azaz védettséget szerez. Amennyiben ez a védekező reakció kóros mértékűvé válik, túlérzékenységről, allergiáról beszélünk. Az allergiát kiváltó antigént allergénnek nevezzük.
Allergénként számos anyag szerepelhet, ezek a legkülönfélébb módokon kerülhetnek kapcsolatban az adott szervezettel: belégzés, táplálkozás, a bőrrel való külső érintkezés útján.
A környezetében előforduló anyagok közül a szervezet számára majdnem mindegyik allergénné válhat. Leggyakrabban a fehérjetermészetű anyagok váltanak ki túlérzékenységet.
Az allergia bármikor kialakulhat, akár idősebb állaton is megjelenhetnek allergiás tünetek. Egyes allergiatípusok azonban többnyire jellegzetes életkorban jelentkeznek, pl.: az inhalációs allergiák általában fiatal korban, 1-3 éves kutyákon. Léteznek allergiás betegségekre az átlagosnál hajlamosabb fajták (terrier, vizsla, boxer), és a fajtákon belül érzékenyebb vonalak, családok. Bár az allergia nem öröklődő bántalom, az allergiára való hajlam nagyon is az lehet. Általános tapasztalat, hogy a valamilyen anyaggal szemben túlérzékeny szervezetben könnyebben alakul ki hasonló reakció más anyagokkal szemben is.
Az allergiás reakció kialakulásának alapvető feltétele, hogy a túlérzékennyé vált szervezet találkozzon az allergénnel. Ennek hatására bonyolult biokémiai folyamatok után alakulnak ki az allergia szemmel látható tünetei. Attól függően, hogy az allergénnek a szervezetbe kerülése és a tünetek megjelenése között mennyi idő telik el, az allergiákat korai és késői túlérzékenységi reakciókra osztjuk. Ez az időtartam lehet szélsőséges esetben néhány másodperc vagy több nap.
Viszonylag könnyű az állatorvos helyzete, ha a kutya kontakt allergiában szenved, mert az allergénnel való újabb találkozás jól reprodukálható tüneteket (bőrpírt, kiütéseket, viszketést) vált ki a bőrön. Ilyen jelenség léphet fel samponok, egyéb kozmetikumok, műszálas textíliák, vegyszerek, tisztítószerek, ritkán külsőleg alkalmazott gyógyszerek hatására.
Ennél jóval bonyolultabb a légzőszerveken át a szervezetbe került allergének okozta elváltozások diagnosztizálása.
Az ételallergiák vizsgálata speciális diéták segítségével történik. Kezdetben az állat teljes értékű, a legkevésbé allergénnek ismert anyagokból összeállított, minden mesterséges adalékanyagtól mentes táplálékot kap, amíg szervezetéből a korábban felvett allergének kiürülnek. Ideális esetben az állat a diéta hetei alatt tünetmentessé válik. Ekkor lehet a diétába a korábbi étrend elemeit egyenként újra beiktatni (pl. a diétás tápban lévő bárányhús helyett sertés-, marha- vagy baromfihúst adni). Ha az állat korábbi tünetei kiújulnak (leggyakrabban a vakarózás), akkor a próba pozitív. Ha visszaesés nem történik, az étrendnek egy másik elemét kell kicserélni. Ennek a diétasornak a végigvitele nagyon időigényes, és korántsem olcsó mulatság.
Az "allergia"-diagnózis felállítása előtt (főleg ha nincs lehetőség a túlérzékenység közvetlen kimutatására) ki kell zárni a szóba jöhető, hasonló tünetekkel járó egyéb betegségeket (pl. viszketés esetén a bolhásságot, egyéb élosködőkkel való fertőzöttséget, baktériumos eredetű gennyes bőrgyulladást). Ez szintén időigényes és aprólékos feladat.
Az allergiás betegségek kezelése nem egyszerű. Legegyszerűbb a megelőzés, az allergénnel való újabb érintkezés megakadályozása, ami teljes tünetmentességet eredményez. Ez könnyű a bolhanyál iránti túlérzékenység, az étel- vagy a gyógyszerallergiák és a kontakt jelenségek esetében, nehezen valósítható meg pl. a virágpor kiszűrése. Különösen nehéz a helyzet olyankor, ha az allergént nem sikerül azonosítani. Egyelőre kísérleti stádiumban van megoldás, a teszttel kiválasztott allergént hígított állapotban bejuttatják az állat szervezetébe. Ez a kezelés hosszú hónapokig tarthat, injekciók sorozatából áll. Reméljük, hamarosan mindenütt - így nálunk is alkalmazható lesz - elterjed.
A legdrámaibb a kora típusú túlérzékenységi reakció. Van, hogy riasztó gyorsasággal, néhány perccel vagy akár néhány másodperccel az antigénnek a szervezetbe való bejutása után, drámai tünetek jelentkeznek. Ilyenek pl. az oltások utáni, vérátömlesztést, gyógyszerbeadást vagy darázscsípést követő reakciók. Az állat nyugtalan lesz, fullad, légzési nehézsége támad, testszerte csalánkiütések (foltokban szorborzolódás, kiemelkedő, viszketo göbök) jelennek meg. Ha a kutya ilyen tüneteket produkál, azonnal orvoshoz kell vinni. Ha a kutyánál gyógyszerbeadás vagy védőoltás után túlérzékenységi reakció lép fel, később minden esetben fel kell hívni a kezelő állatorvos figyelmét erre! Szerencsére, megfelelő kezelés esetén a heves tünetek néhány órán belül eltűnnek.
A légúti eredetű allergiák esetében a tünetek jellegzetesen szezonálisak, azaz az évnek meghatározott szakaszában (általában a tavaszi-nyári hónapokban) rendszeresen jelentkeznek. Kivétel ez alól a háziporatka iránti érzékenység, amikor a tünetek állandósulnak. Legtöbbször folyton vakaródzik a kutya, egyes állatokon a szemek és a száj környékén, a nyakon vagy a fülek belső felületén bőrpír, pörkkel fedett kisebb-nagyobb göbök, illetve a vakarózás okozta másodlagos sebek keletkeznek. Felléphetnek légzőszervi és szemtünetek (savós orrfolyás, tüsszögés, könnyezés) is. A gyógyszeres kezelésre a kutya szinte mindig jól reagál, de annak kiürülése után a tünetek gyorsan visszatérnek, ezért sokszor tartós (az allergiaszezon végéig tartó) gyógyszerszedés vagy injekciós kezelés szükséges.
Az étallergiák legjellemzőbb tünete a heves vakarózás. A kutya legtöbbször a fejét vakarja, ritkább esetben az egész testét is, bőrjelenségek (bőrpír, kiütések, hámlás) viszonylag ritkán kísérik. Még ritkábban észlelhetők emésztőszervi tünetek (általában hasmenés). Az allergiák e típusát nem gyógyszerrel szoktuk kezelni, hanem a gazdával közösen megpróbáljuk megtalálni a viszketést, az allergiát kiváltó ételt.
Speciális eset a kutyák bolhaekcémája. Ez a leggyakoribb allergiás rendellenességet, a kutya élete során a tulajdonosok jelentos része, sajnos, jól ismeri. Az ekcéma kialakulásának feltétele a bolhásság, hiszen ez teremti meg a túlérzékenység kialakulásának feltételeit. A bolha vérszívása során szájszervébol kis mennyiségu nyál jut a kutya bőrébe. A nyálban bőségesen találhatók fehérjék. Néhány bolhacsípés elegendő ahhoz, hogy az állaton megjelenjenek az allergiás tünetek. Ezek: a kutya erősen vakarózik, többnyire a faroktövét rágja, ahol kezdetben csak a szőr csapzottsága látszik, később kiterjedt nedvező, sárgás gennyes váladékkal fedett elváltozás alakul ki. Hasonló foltok megjelenhetnek a pofán is. A gennyesedés ebben az esetben másodlagos folyamat, a sérült bőrfelületen elszaporodó baktériumok okozzák. A kezelés legfontosabb eleme az allergén hatás megszüntetése, vagyis a teljes bolhátlanítás és a bolhamentesség folyamatos fenntartása. A kialakult ekcémát részben helyileg (fertőtleníto lemosással), részben gyulladáscsökkentőkkel, antibiotikummal kell kezelni. A gyógyulás enyhébb esetben is kb. egy hetet vesz igénybe, el is húzódhat. A kezelés elengedhetetlen eleme az érintett területről a szőrzet lenyírása.
Sajnos tény, az allergia mindennapos, gyakori jelenség. Formáiról, fontosabb tüneteiről, megelőzésének és kezelésének alapvető teendőiről minden kutyatartónak tudnia kell. Szeretnénk, ha csak olvasna az allergiáról, és sosem találkozna vele.